A ciprusi helyzet margójára

A nemzeti ünnepünk és  a hosszú hétvégénk igencsak mozgalmasan telt. Erről már sok mindenki írt ...

Viszont a ciprusi helyzet még inkább megfejelte az egészet. Szombattól hosszú kígyózó sorok álltak a ciprusi bankautomatáknál saját betéteiket féltve.Ugyanis az EU pénzsegély csomagot csak akkor ad , ha újabb megszorítások következnek és Cipruson kisajátítják a privát bankbetétek egy részét, hogy konszolidálják a bankrendszert. Már szervezik a feldühödött állampolgárok (teljesen jogosan -a tüntetéseket a Parlament elé. 
Régi módszer, régi eszköz...

Ha ugyanúgy viselkedünk, ha ugyanazt a módszert használjuk, akkor a hatás is ugyanaz.  Megszorítás, megszorítás, megszorítás... Csak a megszorítás nem fogja Európát kihúzni a gödörből. Semmilyen változás nem fog történni és rántja a többi országot magával...
És ehhez kapcsolódóan egy kis csr. Készül az évi szokásos CSR Hungary Guideline kiadványunk. Itt közöljük nemzetközi partnerünk, Michael Hopkins és a szakértői köre által deklarált 2013-as trendeket.
Egy kis ízelítő ebből! A kiemelt rész kapcsolódni fog a mostani ciprusi helyzethez!

6. éve hívja meg az MHC International a vezető csr szakértőket Közép-Londonba, azért hogy az üzlet, tudomány és a civil világ közösen hívja fel a figyelmet a legfőbb csr trendekre.
Ezen az év eleji eseményen csak meghívással lehet részt venni. Itt határozzák meg a legfőbb csr és fenntarthatósági kérdéseket, melyek a kutatás, a tanácsadói szolgáltatások számára irányadóak 2013-ban.

Két pontot emelnék ki a megjelenő cikkből

1. A politikusok iránti bizalom továbbra is lejt menetben van
Például az Egyesült Királyságban a a választók egy része továbbra is úgy gondolja, hogy a képviselők nem az ő érdekeiket képviselik, hanem saját pártjuk politikáját követik vakon.
Más a helyzet pl. Svájcban, ahol első az állampolgárok, az ország érdeke.

2. Továbbra is szikrázik a levegő a bankok körül.
Meg kell húzni a határt a mindennapi versenyellenes üzleti gyakorlatok és illegális viselkedés esetében.
Ahelyett, hogy a kormányok bírálják a bankokat , érdemes lenne a szabályozást egyértelműbbé, átláthatóbbá tenni.
Ugyanilyen alapelv érvényesül az adózás esetében: finom egyensúlyt kellene létrehozni a progresszív adózásban: a gazdagok egy kicsit többet fizetnek, a büntető adók pedig nem pusztítják el .a vállalkozásokat. Lásd a rossz példát pl Franciaországban, ahol Hollande elnök túl messzire ment a gazdagok 75%-os megadóztatásával.
Még több csr cikk a hamarosan megjelenő CSR Hungary Guideline kiadványunkban.
Ha érdekli kérje itt, akár a CSR Hungary 2012 válogatott hanganyagával együtt!

Tiszta kapitalizmus? Csak a nagyok játszmája?

Davosban, 2005-től kezdve teszik közé a világ 100 legnagyobb vállalatának a Global 100-as listáját.

A márciusban megjelenő CSR Hungary Guideline kiadványunkban részletesen is szó lesz majd a különböző Fenntarthatósági indexek, rangsorok módszertanáról.

A sajtóban rendszeresen megkérdeznek arról, hogy ez az emberarcú kapitalizmus nem képmutatás, álszent magatartás-e, gyakorlati szempontból mire jó a csr. Hisz nemzetközi és hazai szinten is a szakmai rész mellett, olyan emberek, vezetők tűnnek fel szószólóként, akiknek ehhez az értékrendhez semmi közük sincs. Aktuális egyéni sikerük és szereplési vágyuk mellett semmi sem indokolja, hogy fenntarthatóságról és felelősségről beszéljenek és ezt a témát képviseljék.
Külföldön is időről időre felröppen a hír, hogy elismert márka szakértők időleges trendnek tartják a csr és fenntarthatóság favorizálását.

Aztán amikor egy-egy botrány vagy éppen recessziós időszak okait kutatják szakértők és elemzők, akkor az előzmények között a csr és fenntarthatóság szabályozásának, deklarált kereteinek a hiánya lelhető fel.

E fenti rövid kitérő után vissza az eredeti témához. Mire jó egy fenntarthatósági index, akár a Global100-as lista is? Az emberi gyarlóságokat és érdekeket is lehántva.
A Global100-as lista a világ 100 legnagyobb vállalatát veszi górcső alá a fenntarthatóság indikátorai alapján.  A "tiszta"? kapitalizmus jegyében. (Jobbat ezidáig még nem találtak ki helyette.) A szakmai értékelés és a nyilvánosság egy jó kontroll a legnagyobb vállalatok számára. Legalább egy előre v. visszatartó:-)  erő.

Bár mint látszik ez is a nagyok játszmája az esetleges reputációval és piaci következményekkel együtt. Érdekesség, ha valaki csr területén végigböngészi a nemzetközi szervezetek taglistáját, akkor azt látja, hogy főként nagy nemzetközi cégek találhatóak ezeken a listákon és ez többnyire természetesen magas tagdíjakkal  párosul. Egy-két üdítő kivételtől eltekintve.

A 2013-as Global100-as listán szerepel többek között a Magyarországon is ismert

Schneider Electric SA
Intel Corp
Adidas AG
Atlas Copco
Cisco Systems
Alcatel Lucent
Siemens AG
Daimler AG
Telenor ASA
Henkel
Electrolux
Coloplast
AstraZeneca
Danone
Unilever
SAP
Nestle

Sok vita van a háttérben arról, hogy ezek a cégek csak az anyaország területén kerültek fenntarthatósági szempontból górcső alá, azonban Közép-Európa, Ázsia, fejlődő országokban működő képviseleteik nem.
Több fenntarthatósági index esetében is felvetődött ez a vélemény.

A fenntarthatóság is növelheti a cég piaci értékét?

A 2012-es CSR Hungary Konferenciánkon Matthias Narr az SAM Group vezetője (Dow Jones Fenntarthatósági Index) előadásában egy igen érdekes elemre hívta fel a figyelmet.
2010-től számítva egy cég piaci értékének a vizsgálatakor háttérbe szorul a materiális javak értéke, és megnőtt az immateriális javak szerepe. Miért is érdekes ez?
 
 Az érték megosztás v. közös értékek elmélet (Porter és Kramer) megközelítés szerint közös felelősség létezik. Cégek, kormányzat, civilek, állampolgár! Úgy gondolom ezzel egyet lehet érteni. Azonban az előbbi " játékosok" közül a legmodernebb eszközök, módszertan, a legfrissebb információkhoz való hozzájutás, elérés birtokában még mindig az üzleti szféra jár élen. Ez óriási előny és némely esetben hatalom.

Megnőtt az immateriális javak szerepe a cég piaci értékében
  Ha csak a fenntartható fejlődés témakört tekintjük, akkor Matthias Narr a cégek módszertan és eszközök tekintetében jóval előrébb járnak fenntarthatóság szempontjából, mint a befektetők. Hozzáteszem némely területen nemcsak a befektetők előtt.

2010-től kezdve erőteljesebben érzékelhető egy cég piaci értékének a vizsgálatakor, hogy megnőtt az immateriális javak szerepe. Ha egy cég piaci értékét szeretné valaki felbecsülni, akkor már mindössze 20%-a
materiális javak aránya egy cég piaci értékében.

Növelheti a fenntarthatóság a cég piaci értékét?
  Ez miért érdekes a fenntarthatóság, vállalati felelősség tekintetében? A befektető már nemcsak a jelenlegi pénzben mérhető érték alapján keresi a piaci lehetőségeket, hanem egyre inkább figyelembe veszi a pénzügyi teljesítmény mellett a társadalmi teljesítményét is az illető vállalatnak. No nem pusztán azért mert minden befektető érzékeny a társadalmi és zöld témákra. Az ok egyszerű: lappangó kockázati tényezők (rontja az üzletet) a gyenge fenntarthatósági teljesítményt nyújtó szervezetek. Előbb-utóbb jelentkeznek a következmények...
 
A  befektető szemléletmódja azt lehet mondani, hogy a fenntarthatóság, vállalati felelősség "táplálék láncában" az első láncszem a cég folyamatában, működésében.
Lehet bármilyen jól képzett, tájékozott, jóindulatú a menedzsment, ha a tulajdonosok, befektetők nem engedélyezik a fenntartható fejlődés, a vállalati felelősség gyakorlatba való átültetését.

Ezért is fontos a szakmailag megalapozott fenntarthatósági indexek léte. A fentiek alapján a társadalmi teljesítmény az immateriális javak közé tartozik. Igy emelheti is egy cég piaci értékét.

Érdekesség, hogy az ENSZ Felelős Befektetői Programjához is mind többen csatlakoznak.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

P.s:

CSR Hungary Magazin (online) 2006-tól                                        
- vállalati felelősség  a fenntartható és felelős gazdaság  döntéshozóinak

Ha érdekli a téma, akkor kérje Magazinunkat itt!