CR Szerda lesz újra!

A nyári szünet után újra találkozhat régi ismerőseivel és velünkJ a CR Szerda Klubestéken.
Most kivételesen kedd este (2011. október 4-én, 18.00 óra) várjuk a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi
Kamara Székházában (1024 Budapest Lövőház u. 30.).
Témánk: Ép testben…. Ezen az estén csak az egészséggel foglalkozunk, amire kevés időt fordítunk..

Mint korábban írtam.Ma már nagyon sok vállalat nemcsak a saját munkavállalói számára, hanem a helyi közösségekben is szűrési programokat szervez. Kedvezve azoknak az embereknek, akiknek se ismerete, se pénze, esetleg ideje sincs az egészségügyi szűrésekre. Ez a közegészségügynek jelenleg is óriási segítséget és támogatást jelent. Erről is beszélgetünk vendégeinkkel.
Vendégeink:  Alföldi Mária, a Bayer Hungária Kft. kommunikációs vezetője és Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR igazgatója
Regisztrálni itt lehet: www.csrhungary.eu/download/CRklub_regisztracioslap.doc

P.s : Már nagyon sokan kérdezték, hogy mikor lesz CR Szerda. Most folytatjuk és az érdeklődőket várjuk szeretettel.:-)

Szösszenet a Közös ügyek-közös felelősség CSR Hungary Díj kategóriáról

Ez a kategória a korábbi években Stakeholder megoldások – közös felelősség néven vált a legnépszerűbbé. A fő alapelv továbbra is az, hogy a problémák ostorázása helyett a megoldásokra koncentráljunk az adott problémában (környezeti, társadalmi) érintettekkel! Hal helyett eszközt adjunk!

A cégeknek továbbra sem az a feladata, hogy mások helyett teljes egészében átvállalják a felelősséget, hanem az, hogy a saját felelős tevékenysége mellett kezdeményező szerepet, közös felelősséget vállaljanak a körülöttük lévő természeti és társadalmi környezetért, helyi közösségért. Ez természetesen a kockázat- és hírnév menedzsmentet támogatja.

Jelenleg Magyarországon három nagy társadalmi probléma van, melyek mindegyike forráshiánnyal, strukturális elégtelenséggel és még egyéb problémákkal is küszködik. Többszörösen is terhelt területek az alábbiak: az egészség téma, az oktatás- kultúra, az esélyegyenlőség.
Több kutatási anyagot is átnéztem azzal kapcsolatban, hogy a magyar ember a saját kis világában mennyire érzi fontosnak az egészsége megőrzését. Nem lepődtem meg az eredményen: a magyar egészségtudat prioritás listánk utolsó helyein kullog. S itt az egészségtudaton a megelőzést, az egészséges életmódot, az egészség megőrzését értem. Természetesen befolyásoló tényező, hogy melyik társadalmi csoporthoz tartozom, hogy éppen Budapesten, a nagyvárosban vagy éppen egy kis faluban élek...

Az egészségügy strukturális, finanszírozási problémái közismertek. Többször elmondták már azt is, hogy a prevenció kevesebbe kerül, mint a kezelés. Tény az is, hogy ezen a területen is a szociálisan vagy éppen földrajzi szempontból veszélyeztett csoportoknak különösen nincs lehetősége az egészséges életmódra, mert a modern ismereteknek is híján vannak.

Gondoljunk arra, hogy itt Budapesten és a nagyvárosban , a közismert, nagy cégek esetében is az egészséges életmód sokkal inkább a mindennapok részévé vált mint a kisebb településeken. Ma már nagyon sok vállalat nemcsak a saját munkavállalói számára, hanem a helyi közösségekben is szűrési programokat szervez.
Kedvezve azoknak az embereknek, akiknek se ismerete, se pénze, esetleg ideje sincs az egészégügyi szűrésekre. Ez a közegészségügynek jelenleg is óriási segítséget és támogatást jelent. Ezt lehetne szervezettebben is csinálni.

A CSR Hungary Díjra e kategóriában pályázó vállalatok olyan megvalósult projektekkel pályázhatnak, melyek a legtöbbet tettek az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében helyi, országos, nemzeti szinten.
Pl. a következő területeken: a gyermekek egészsége, az orvosi kutatások támogatása, falvak, kisvárosok egészségügyi prevenciójának, a társadalom kevésbé szerencsés tagjainak az egészségügyi ellátását segítse elő.

Fontos, hogy ezt partnerségi viszonyban tegye a közvetlen közösséggel, a civil szervezetekkel, akár helyi hatósággal, mindenkori kormányzati szervezetekkel stb.Az egészségügyön kívül a másik nagy probléma gócpont az oktatás-kultúra. Egy nemzet kondícióját a szellemi, kulturális szintje is jellemzi. A kiugró tehetségek gondozása mellett a közoktatás színvonala is meghatározó, amely megfelelő etikai, erkölcsi értékrendet is magában rejt.

Mit tükröz ma a fiatalabb generáció értékrendje, mit közvetítenek a médiumok?

többnyire a teljesítmény, tudás nélküli gyors karrier, egzisztencia minden eszközzel és minden áron hatalmas önbizalommal rendelkezve. Ha nem ilyen vagy nem tudsz érvényesülni?!

Sajnos ez a látszat mindenekelőtt nemcsak a Való Világ hőseit jellemzi!

Nem mindegy, hogy milyen vezetőink (szakmailag, emberileg felkészültek-e, itt nemcsak a nyelvtudásra kell gondolni, csupán az, nem elegendő egy szakértőnek és döntéshozónak) lesznek és nem mindegy, hogy milyen állampolgárok fognak élni az országban, mert ez azt is meghatározza, hogy adott társadalmi státuszban hogyan viszonyulok más társadalmi csoporthoz.

E kategória zsüri tagjai a maguk területén már teljesítettek ki az egészségügy, ki a sport, ki az oktatás területén: Győrfi Pál, dr. Patkó Gyula,a Miskolci Egyetem rektora, Szekeres Pál többszörös olimpiai bajnok.

Van aki azt mondja, hogy ha a fejekben rend van, az hoz minden más jót magával. Mi erre törekszünk. És reménykedünk.

Még időben van és pályázhat a CSR Hungary Díjra itt: http://www.csrhungarydij.eu/

Milánó, London, Párizs után most a magyar városok, falvak

Lassan-lassan mindenki visszatér az aranyló nyárból a barna őszbe. Újra itthon a pezsgő városi élet forgatagában. És újra vár ránk a munka dandárja, hisz az ősz a rendezvények szezonja.

Idén folytatjuk a CSR Hungary mellett az Élhetőbb városokért, falvakért Konferenciát is 2011 szeptember 29-én és 30-án a VAM Design Centerben.
Az ötlet egyszerű alapötletből származik: egy cégnek nem mindegy, hogy milyen helyi környezetben folytatja tevékenységét. Infrastruktúra stb. Nem mindegy, hogy hol és hogyan élünk.

Jónéhány évvel ezelőtt Finta Józseffel, a neves építésszel a Duna parti teraszos tervei fölé hajolva álmodoztunk a jövő Budapestjéről ...Bécs egyenrangú vetélytársa lehetne földrajzi adottságai alapján? Reális lehetőség? Egymásba érő mediterrán kávézók, éttermek, nagy zöld felületek, élettől lüktető európai  városok hangulata. Akkoriban erről beszélgettünk. Lehet-e, válhat-e európai léptékű várossá Budapest?! Majd eltelt egy, két év, öt és tíz év. ..

Bár a külföldiek, külföldi diákok mindig dicsérő szavakkal illetik a várost, a budapestieknek nem vált otthonává a főváros. A belváros, fő utcák valaha impozáns épületeinek homlokzatáról régi vakolatdarabok repedeznek. Zöld felület elvétve. A kosz és a szemét inkább jellemzi az egyes utcák állapotát. A különböző kerületek, különböző társadalmi kasztokat is jelképeznek.

 A magyar nagyvárosok és kisvárosok ékszerdobozként forgalmas turisztikai helyek is lehetnének, s a valaha virágzó együttműködési hálózatok (városok és falvak között) - melyek már rég nem működnek-  a helyi vállalkozók egzisztenciáját is biztosítanák.

Az, hogy milyen a hely ahol élünk nemcsak másoktól, hanem tőlünk is függ. 2013-tól drasztikusan csökkenni fognak az önkormányzatok kedvezményes támogatásai. Érdemes lenne a meglévő belső erőforrásokat feltérképezni. Egyfajta megoldás: a magán (szolgáltató és cégek) és helyi közösségek (önkormányzati szféra) közötti együttműködés. A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés erről is szól. S érdemes arról is szót ejteni, hogy a cégek csr tevékenységük során be tudnak kapcsolódni a településfejlesztésbe is.
Mert nem mindegy, hogy hol élünk.

Erről szól az Élhetőbb városok, falvak Konferencia és kísérőrendezvénye a City Expo.
Részletek itt: http://www.fenntarthatokozossegek.eu/