Videó a 7 éves CSR Hungary szakmai konferenciáról

A youtube-ra töltöttük fel helyszíni beszámolónkat a 7 éves CSR Hungary szakmai konferenciáról
Arcok, személyek és interjúk a konferenciáról itt:

http://www.youtube.com/watch?v=VK7ul4WjDKo

Az érték a mérték? A mérték az érték?

Néhány napja már túl vagyunk a nagy kampányokon és az utolsó három hét rendezvényein.
CSR Hungary Konferencia (2012. november 15.), City Reggeli (2012. november 27), CSR Hungary Díj Gálavacsora (2012. november 30.)., úgy hogy végre van időm a blogírásra is.
Bejegyzésem címe - mint a fentiekben olvasható - Az érték a mérték?

A "celebesedés" divat. Ezt a gondolatot az utóbbi években már sokszor felvetettem általános gazdasági, társadalmi, politikai és a vállalati felelősség tekintetében is. Ennek következménye, hogy a mindennapok embere - ha már nem kerül ő is a bulvárlap címlapjára -, akkor legalább az általa létrehozott FB-én (facebook) a korábban a magánélet szférájába tartozó fotókat, közléseket jeleníti meg az oldalán. Sok ember élete szinte napról napra elevenedik meg előttünk, mint egy folytatásos szappanopera. Igy jó néhányszor a meghitt pillanatok varázsa amortizálódik.

Valószínű, hogy ennek a magatartásnak a hátterében az áll, hogy a kereskedelmi csatornák és a bulvár címlapján naponta jelennek meg a teljesítmény nélküli emberek fotói a róluk szóló hírekkel. Ha ők igen, akkor én miért nem! Ez a jelenség egyébként a csr területén is körvonalazódik.

A csr kommunikációjában is egyre több celeb tűnik fel. Elfelejtkezve arról, hogy bizonyos szintű értékhez, bizonyos szintű kommunikációs forma és képviselő személy szükséges.
Nagyon fontos, hogy aki nyilvánosság előtt is képviselni szeretné akár a fenntartható fejlődés, akár a vállalati felelősségvállalást, az legalább az alapfogalmakkal legyen tisztában. Ez nemcsak a jótékonyság szintjét jelenti.

A minőség kérdése mellett a kevesebb több mennyiségi alapelve sem elhanyagolható tényező.  A jó, átlátható pozicionálás itt is eredményesebb egy-egy cégnél. Néhány napja szakdolgozatot író hallgató kért tőlem segítséget, hogy néhány cég esetében határozzuk már meg közösen, hogy az említett cégek esetében, mely elemek a stratégiai elemek. Ugyanis ő már nem igazodik ki a sokféle program között...

Összegezve a bulvár és a közérthetőség számomra nem azonos "esztétikai minőség"! Adott esetben óriási a kettő közötti különbség. Még a vállalati felelősség és a fenntartható fejlődés kommunikációs folyamataiban! is.

P.s.                                                                                    
:-) Még több csr hírek CSR Hungary Hírlevelünkben!
Iratkozzon fel itt!

Glokalizmus és CSR Hungary

Sok minden történt és fog történni a házunk táján. Elindítottuk a CSR Hungary mellett a City Hungary ( a fenntartható és élhető) városok hírportálját is, Mint írtam megjelentettük a magyar városok életminőségére vonatkozó index Top10-es listáját (É.V.I.).
Már 7. éve szervezzük a CSR Hungary szakmai konferenciát és 2012. október 30-ig lehet még pályázni a CSR Hungary Díjra. Ha még nem ismeri a részleteket, akkor alább elolvashatja: www.csrhungarydij.eu

2012. november 15-én a Gundel-házban lesz az idei CSR Hungary Konferencia. A CSR Hungary már 7.éve mondja, írja, prezentálja, hívja fel a figyelmet a jó értelemben vett glokalizmusra, azaz a helyi és nemzetközi folyamatok, egyenrangú tapasztalat és gondolatcserék fontosságára.

A Dow Jones Fenntarthatósági Index (DJSI) üzli körben mindenki számára ismert. Presztízsértékű a cégek
 számára az Index listájára való felkerülés. A fenntartható fejlődés és az átláthatóság elismert szakmai eszköze
nagyvállalati körben. 2006-ban már vendégünk volt a Fenntarthatósági Indexet készítő SAM Group veze-
tője, Edoardo Gai. Most, 2012-ben Matthias Narr avat be bennünket a részletekbe.
Többek között arra is kitérve, hogy a helyi közösségekre milyen hatással lehet az Index.
Hisz eddig a nagyvállalatok sorra nyilatkozatot adtak ki arról, hogy központjuk felkerült az Index listájára...
Mindehhez hogyan tud kapcsolódni a magyar közbeszerzés és egy helyi közösség? Erről is szó lesz...
Ha érdekli akkor egy klikk ide a részletekhez és programhoz: konferencia.csrhungary.eu

P.s:
Ha még nem iratkozott fel, akkor érdemes kérnie a CSR Hungary Hírlevelet is a témában!

Szegények akik napi két dollárnál kevesebből élnek

A címben szereplő tényt ezidáig főként a fejlődő országokkal kapcsolatban használták. A múlt héten a CSR Hungary facebookján is felhívtuk a figyelmet egy kis cikkre. Ha még nem lájkolta a CSR Hungary facebookját, akkor tegye meg:-).

A kis cikk így kezdődött: Európába visszatér a szegénység
Ezt Jan Zijderveld, az Unilever csoport európai igazgatója jelentette ki a Financial Times Deutschland üzleti napilapban. Éppen ezért a világ 3. legnagyobb fogyasztási cikk-gyártója az Ázsiában sikeres üzleti modellt akarja Európában is alkalmazni: a jól ismert termékek kisebb kiszerelésben kerülnek a polcra.

A cikk nem említi, hogy ez valójában egy ismert CSR Üzleti Modell, a BOP modell (Piramis üzleti modell)  gyakorlata, melyet főként fejlődő országokban használnak. Bár már sok iskolája és" mutánsa" létezik.  A C. K.Prahalad profeszor (/Michigan- Egyetem) Stuart L. Harttal  a szegénység problémájára egy teljesen gyakorlati megoldását javasolja, mely itt Közép-Európában, Magyarországon is lehetőség. Erre előadásaimban 2006-tól kezdve nagyon sokszor felhívtam a figyelmet. Itt most nagyobb terjedelemben nem tudok írni a modellről, de érdemes újra és újra felhívni a figyelmet e gyakorlati modellre (C.K. Prahalad: Esélyek a piramis alján). Hisz társadalmilag lecsúszni - pláne válság idején, önhibáján kívül is az embereknek - pillanatok kérdése.

A Piramis Üzleti Modell köldökzsinórt biztosít a a szegényeknek a "legális" társadalmi keretekhez. A szegények fogyasztóként, teljes értékű állampolgárként maradnak a "rendszerben" egy nyertes-nyertes viszonyban a cégekkel. A teljes leszakadást akadályozza meg a társadalomban, mely egy idő után a társadalom egésze számára negatív hatással lesz.

Nem szektor specifikus! Lehet pénzügyi szektor ( Nobel díjas Microcredit Program), építőipar, egészségügy, mezőgazdaság, IT...
Konkrét mintaként lehet tekinteni a fentebb említett Unilever programjára, mely egy Nemzeti Egészségügyi programhoz is csatlakozott Indiában.

Magyar aktualitások pedig vannak... Ezt mindannyian tudjuk. Próbálkozások már Magyarországon is voltak.

Takács Júlia

P.s : Jön a következő CR Szerda Klubest 2012. szeptember 26-án, 18.00 órakor. Térítésmentes továbbra is, de limitált a regisztráltak száma.
Itt regisztrálhat:http://www.csrhungary.eu/csr-menedzsment/cr-szerda-a-penzeddel-szavazol

Termeld a profitot, hogy adhass?- tévhitek a vállalati filantrópia és a csr kapcsolatáról

Vállalati filantrópia, jótékonyság? Elvárható a profitorientált cégektől? Csak erről szól a csr a cégek esetében? Megoldás? Csak igy tudnak segíteni a cégek a társadalomnak? Mennyire vannak összhangban az elvárások és a cégek erőforrásai? A fenntarthatóság jegyében. Mi a látszat? És mi a valóság?
Magyarországon is igencsak összekeveredtek a civil, közintézmények, állam és cégek funkciói. Pl. civilek kezdenek el céges feladatokat ellátni egy-egy piaci részen... Ahogy mondani szokták ez is megérne egy misét (egy külön cikket).
Tudjuk, hogy a válság idején fokozottabb az elvárás a cégek felé, hisz akinek több a pénze, akkor jobban tud segíteni... Mondjuk úgy, hogy a céges nyereségből illik valamilyen formában visszaadni a társadalomnak.
Ezzel semmi gond nincs akár egy amerikai, akár egy japán, akár a magyar kultúrában is ennek fellelhetőek a hagyományai. Egyes esetekben az sem zavaró, ha az illető cég ezt reputációjának a növelésére használja. Az ízlés és az intelligencia azonban itt is határt szab.

Azonban a vállalati felelősséget (csr) és a filantrópiát, jótékonyságot azonosítani egymással igencsak kockázatos, hisz a cég alapvető funkciója a nyereség termelése. Hosszabb távon gazdasági racionalitás és befektetés a jövőbe a felelős üzleti működés. Természetesen nem arról van szó, hogy ne jótékonykodjunk az elesetteknek, rászorultaknak. Jó esetben a nagyobb vagyon, nagyobb felelősséggel jár.
A CP (vállalati filantrópia) jótékonysági modell körüli vitából most csak az alapvető különbségre hívom fel a figyelmet.
A csr nem adhoc, egyszeri jellegű kezdeményezés, mely azonnal megtérül a vállalat számára, hanem az üzleti működés egészére kiterjedő rendszer folyamatosan. Szorosan összefügg a napi üzleti működéssel. Szemben a filantrópiával, mely támogatja ugyan a helyi és állami közösségeket, de a problémák okaira nem terjed ki. Van amikor a cég profiljához és a mindennapi üzleti döntésekhez sincs semmilyen köze.
Ugyanakkor a cégek részéről a folyamatos felelős és fenntartható működés markánsabb eredményeket hozhat egy-egy országban.

Végezetül egy 2008-as McKinsey Report gondolatát idézem.
"A vállalati filantrópia olyan hatékony eszköz – és néha hatásos eszköz – a cégek számára, mely a fogyasztók elvárásait magasabb szintre helyezi."

Legyen tehát része a filantrópia csr-nak, de a csr helyett ne legyen „ügy”!
Többször felhívtam már a figyelmet arra, hogy a felelős üzleti működésre való törekvés értéket teremt(het). Más paradigmát jelent a korábbi értelmezésekkel szemben.

Masdar, a világ első fenntartható városa lesz

 Forrás: LAVA

A szabadságolások és nagy nyaralások közepette inkább színeseket (rövid,érdekes híreket) teszek közé most a blogomban .
Masdar városának a neve most még nem túl ismert, bár sok mindent el lehet lesni a példáján keresztül egy fenntartható város működéséhez, ami az önellátáson alapul.
Az Egyesült Arab Emirátusban 2020 és 2025 között készül el a tervek szerint a világ első fenntartható városa, Masdar ( arab nyelven forrás a jelentése). Abu Dhabitól 17 km-re. A pályázatot már ki is írták.

Az elképzelések szerint hét szakaszban építik fel a várost. 2010. októberében a komplexum néhány elemét már befejezték. A győztes pályázat tartalmazza a következő fenntartható elemeket:
Zéró hulladék és karbon kibocsájtás
A megújuló energia források használata (főleg itt a napenergia fontos, a természeti adottságokat figyelembe véve)
Ún. napvirág, napraforgó ernyők, melyek mérséklik a külső hőmérsékletet
Tetőkertek létesítése
A föld alatti vízkészlet használata

A fenntartható komplexumban öt csillagos szálloda, vásárló központ, cégek központjai, szórakoztató központ is helyet kapott.

Bár ürüm az ürömben, hogy a fenntartható turizmus a luxus kategóriába tartozó vendégeket várja,  viszont az alapelveket, technológiai megoldásokat érdemes ellesni:-))
Fenntartható turizmus témakörben - ami egyébként bevételt is generálna, mind amellett, hogy környezetünket is kímélné - nekünk magyaroknak is érdemes lenne elgondolkodni...

Kedvenceim a  "napvirág, napraforgó ( "sunflower") ernyők, melyek begyűjtik a napenergiát, mintahogy a virágok:-).

 Forrás:Lava

Lásd a képet róluk feljebb! Scifibe illő látvány!

Takács Júlia

P.S. Iratkozzon fel hírlevelünkre itt!

Elkészítettük a Legélhetőbb Magyar Városok Rangsorát

Dagonyázzunk továbbra is a sárban..
- a megoldás nem érdekel?!

Sokáig nem írtam a blogomba, mert egyrészt jártuk az országot éppen csr témákban és előkészítettük a Legélhetőbb Magyar Városok Rangsorát (2011. szeptemberi Élhető városok Konferencián jelentettük be) a Szakmai Testülettel és a TÜV Rheinlanddal.. Éppen néhány napja jelent meg a TOP10-es lista. A honlapon, vagy a Facebook-unkon még több olvasható róla. Szempontrendszer, nemzetközi minta, magyar viszonyok, Szakmai Testület tagjai.

Korábban a vidéki falvakban, tanyavilágban járva a gyakorlatban érzékelhettem a mélyszegénység bugyrait, mely egy idő után érzelmileg és szellemileg is tompává teszi az embert. S ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Rangsor csak az első lépés legyen ahhoz, hogy segíteni tudjunk ezeknek az embereknek. És országos szinten elindítsuk az eddig szinte csak tudományos szinten (települések esetében)  jelenlévő gyakorlati fenntartható fejlődést.

A Rangsorra visszatérve. Mindannyian tudtuk, hogy Magyarországon érzelmeket fog kiváltani és a sztereotípiák háttér ismeret és tájékozottság nélkül működni fognak. Nem szólva néhány érdekcsoportról sem. Az érzelmek a tetőfokára hágtak, hogy ki melyik várost tartja élhetőnek, vagy éppen adott személy melyik várost szeretné első helyen látni. Sokszor mindenféle indoklás nélkül, a csak választ használva.

Közben a bulváros megközelítésben kiderült, hogy nem ismerjük a magyar városokat, nem tudjuk ki mit csinál, csak kritizálunk. Néhányszor az volt az érzésünk, hogy a magyar városok nem rendelkeznek értékekkel, holott első lépésben illene megismerni és tisztelni egymást. Bár az online kommunikációban e téren nagyon nagyok a hiányosságok. Manipulációra, feszültség teremtésre kítűnő eszközök, s az alanyok nem veszik észre, hogy ez történik....

A várt reakciók igazolták, hogy a Rangsor kommunikációja folyamán érdemes a magyar városokat "megismertetni" nemcsak egymással, hanem a média képviselőivel is.

Azonban fejlődni, stratégiát alkotni egy városban, egy településen csak érzelmekből nem lehet!
Számoltunk rá és célunk is volt, hogy a fenntarthatóság/élhetőség gyakorlati részére irányítsuk a figyelmet. Igy ösztönözve a helyi döntéshozókat cselekvésre, melynek végül egy nyertese lehet, a városban lakó.
A Rangsor indikátor rendszere mankókat ad ahhoz, hogy fenntarthatóság kérdéskörben mire kellene koncentrálni nemcsak a nagyobb, hanem a kisebb településeknek is.

Első körben a 10 000 lélekszám fölötti városokat rangsoroltuk egyrészt a KSH adatok alapján (természetesen itt a szakértők arányokat , egyebeket is ellenőriztek), másrészt az egymáshoz való viszonyt is vizsgálva és a helyi szintet is ellenőrizve. Úgy ahogy ezt akár Európában, akár Kanadában is teszik..
A szempontrendszerben harmonizáltuk a helyi adottságokat, a nemzetközi városaudit rendszerben elvártakkal. Az idei első helyezett Szolnok rendszer igazolási folyamaton vett részt. Ez helyszíni, gyakorlati ellenőrzést jelent.

Hamarosan letölthető lesz az a pdf, melyben röviden összefoglaljuk, hogy mit kell tudni az indikátorokról, milyen folytatása lesz a  Rangsornak:-)))
És remélem, hogy a továbbiakban a sárban való dagonyázás helyett éppen a megoldásokra lehet majd koncentrálni. Erre ösztönöz a Rangsor.

Egy fotó fentebb Szolnokról!

Kerek, négyszögletes, étcsoki, tejcsoki ..és fair trade csoki?

Gombóc Artúr is megirigyelhetne a csokoládé rajongásomért. A környékemen lévő néhány méteres körzetben bármilyen csokoládé pillanatok alatt eltűnik feneketlen pocakomban. Bármilyen mennyiségről is légyen szó. Szerencsére még kilóim gyarapodásában ez még semmilyen fokon nem látszik és remélem, hogy ez így is marad a közel-és távoli jövőben is.
S hogy miért is jutott eszembe csoki rajongásom?! Igazi hírvadászként és a világ dolgaira és összefüggéseire kíváncsi emberként a hírcsatornák szerelmeseként tájékozódom rendszeresen az Euronews, CNBC, CNN, BBC nézőjeként. Igaz néha berzenkedve, hogy mennyi mindent nem tudnak Közép-Kelet Európáról, Közép-Európáról és az aktuális események kapcsán Magyarországról sem.
A csoki rajongásom most ehhez úgy kapcsolódik, hogy a CNN -nek fut egy Freedom Projectje, amit mindenkinek ajánlok figyelmébe. A hozzákapcsolódó riportok, interjúk inkább az oknyomozó, összefüggésekre kíváncsi és cselekvésekre felhívó műfajba tartoznak.
A középpontba állított témák a csr és a fenntarthatósághoz szorosan kapcsolódnak:  a csoki kapcsán éppen a fair trade termékek kerültek terítékre a közelmúltban. Nemzetközi cégek alvállalkozói szerződésében szerepel a gyerekmunka tiltása. A harmadik világban azonban újra és újra előkerül ez a probléma egy-egy termék előállításában, miközben nagy csokimárkák deklarálták, hogy a fenntartható fejlődés mellett állnak ki..A termék "életútja" nem minden esetben átlátható. S itt főképpen a beszállítók ellenőrzése ami problémát okoz. A termék "életútjának "ellenőrzésére vannak már eszközök. Erről is szól majd a következő CSR Hungary Guideline kiadványunk.
Érdemes a CNN honlapjára rákattintani, mert a riporter Nyugat Afrikában készített riportokat, sőt bemutat nak egy gyerekeknek szóló workshopot is, ami a fair trade-ről szól.

Pokolba a csr-ral? Előnyök és hátrányok?

Az évi projektjeink előkészítése miatt kicsit szünetet tartottam a blogírásban.  Nem azért, mert nincs elég téma, melyre lehetne reflektálni, hanem időszűke miatt.
A recesszió, a válság problémái közepette még inkább jelentkezik a csr pro-és kontra vita.
Mindkét oldalon vannak tényszerű megállapítások, vannak hipotézisek és vannak csupán egyéni érdeknek megfelelő megnyilatkozások.
Nap mint nap a munkám és a témám miatt nagyon sok céggel és annak vezetőjével tárgyalok és még csr kurzusokat is vezetek. Más-más típusú emberek, más-más világnézettel és véleménnyel.
A CSR/CR ellenében vagy védelmében sok minden elhangzik. Egyrészt a gondolkodásmód váltás még mindig nem történt meg. 2006 óta - amióta a CSR Hungary-t és a CR Szerda Klubesteket szervezzük- pedig lassan hét év telt el. Erre példa az amikor valaki azt mondja, hogy most fontosabb dolgok vannak mint a csr...Ilyenkor egy pillanatra bennem marad a szusz, hogy hogy is van ez? Hisz a csr-ral kéz a kézben jár a fenntarthatóság is. Vajon ő számára mit jelent a vállalati felelősség, ami szerintem felelős működést jelent? Ha az értékek devalválódnak egy közösségben nem az a cél, hogy ezt helyreállítsuk? Válság idején nem éppen gyakorlati megoldásokat szeretnénk? Általában a beszélgetés folytatása során mindig kiderül, hogy valójában az illető még mindig nincs tisztában a csr fogalmával. Még mindig csak a pénzügyi oldalról (szponzoráció, adományozás) közelíti meg e kérdéskört. Ha valami elpusztul ezzel párhuzamosan mindig egy új dolog keletkezik. Újfajta csr modell, újfajta megoldások kockázatkezelésként is. Előbbiek felismeréséhez és megalkotásához azonban ismeretekre, tájékozottságra, gyakorlati csr tudásra is szükség van. Tehát tenni kellene érte! Ez az a csoport aki mellékmunkaként, mellékfeladatként megkapta a csr-t és ha lehet minél hamarabb egy könnyű, látszat megoldás mögé bújik. Anélkül, hogy megismerte volna e területet.
Kisebb arányban fordul elő az, hogy a különböző osztályok csr tekintetében összehangolják csr munkájukat.
Ez a cég, intézmény eredményességét pedig növelné!
S van a másik csoport, aki ugyan igenli a csr-t, de egy olyan csr modellt akar a magyar üzleti kultúrában, gazdaságban, társadalomban működő cégek, intézmények számára rákényszeríteni, mely a mindennapok gyakorlatában előrelátható, hogy csak papír formájában marad meg, de van aki jól jár.
Az "angolról magyarra "nyers formában fordított modell nem támogatja, hanem inkább a csr-ral járó előnyöket is kiirtja. S erősíti az ellentábort.