"Zéróház", zéró energia, luxus a zöld?

A két ünnep között több idő jut a régóta félretett vagy betervezett könyvek olvasására, az internetes oldalak böngészésére. A szellemi "töltekezésre". Hal Ház, "zéróház', zéró energia felhasználás? Van ilyen?

A passzív házak szerintem sokak számára ismertek, bár az esztétikum és a szép vonalvezetés nem mindig harmonizál a környezettudatos energiahatékonysággal.  Eddig nagyon sok szoc reál kockaházat láttam ennek a jegyében. Tudják, ami a 70-es, nyolvanas években egyre-másra épült falun és városon. Nos, éppen most fejeztem be Frei Tamás utolsó könyvét (amit nagy élvezettel olvastam végig), s rákattintottam a Facebookjára. Érdemes ráklikkelni, mert a legutóbbi bejegyzések között rátalál a zéróház, zéró energia (a Szingapúrhoz tartozó Sentosa szigetén) és Hal Házra (ugyancsak Szingapúr) is. A funkciók és az esztétika együtt! Bár ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy ez már a luxus kategória nekünk magyaroknak! Ez olyan mint amikor újrahasznosított papírból szeretném készíteni a kiadványainkat, majd a kapott árakat ( másfél, kétszeres a normál áraknak) meglátva győz a pénzügyi realitás.

Karácsony, szezonális csr?

Mindenki lázasan készül a közeledő ünnepekre. A cégeknél zárjuk az évet: archiváljuk 2011 projektjeit, pénzügyi jelentések, üzleti jelentések, számadások  készülnek.. Új tervek...A végeláthatatlannak tűnő utolsó megbeszélések - már a karácsony jegyében - inkább a kávéházak, éttermek meghittebb, nyitottabb, nyugodtabb légkörében zajlanak. Egy jó étel és egy forró, gőzölgő zamatos kávé, tea mellett mindent könnyebben tudunk megbeszélni.

Ilyenkor nagyobb az adományozási kedv is. Reklámspotok, tv reklámok sora szólít fel minket az adakozásra. Még akkor is, ha a karácsonyi nagy bevásárlást intézzük, vagy amikor a tömegben, a piacon botladozva fenyőfát válogatunk.. És éppen egy picinyke tűlevél tenyerünkbe szúr.
Karácsony és csr. Épp ebben a témában voltam vendég a legnagyobb rádió stúdiójában. Arról is beszélgettünk, hogy különösen az ünnepek előtt az adományozást megint csak azonosítják a csr egészével. Sőt van aki reklámspotban ad hírt arról, hogy a cég adományoz. Meddig mehetünk el a csr kommunikációjában? Jó bornak is kell a cégér? Miért maradt a csr fölötti döntési jogkör nagyobb részt a vállalatok kommunikációs osztályán? Miért több a hályogkovács a kicsinyke magyar csr szakmai piacunkon?
Miért kapnak teret a sajtóban? Mi magyarok akár a focihoz, mindenhez értünk. Még a CSR szakmai részéhez is? Érdekli a fogyasztót a terméken keresztül a csr?

Megannyi kérdés, mely még úgy gondolom évekig problémaként marad meg (legfeljebb az arányok változnak!), amíg a releváns, minőségi csr szakmai képzések rendszere meg nem honosodik Magyarországon is. Amíg a korábbi korábbi dolgokat nemcsak csr-nak nevezik át.  Ugyanakkor! A pólus másik vége, hogy egyre inkább teret hódít az őszinte és a menedzsment rendszerben is gondolkodó vállalati felelősség is.
Ehhez azonban szinte minden egyes esetben a felső vezetés valamely tagja köthető, s így a csr nem maradt meg "csak" a kommunikációs szinten és részen. S ez már nemcsak a közeledő karácsonyhoz köthető!

CR Szerda lesz újra!

A nyári szünet után újra találkozhat régi ismerőseivel és velünkJ a CR Szerda Klubestéken.
Most kivételesen kedd este (2011. október 4-én, 18.00 óra) várjuk a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi
Kamara Székházában (1024 Budapest Lövőház u. 30.).
Témánk: Ép testben…. Ezen az estén csak az egészséggel foglalkozunk, amire kevés időt fordítunk..

Mint korábban írtam.Ma már nagyon sok vállalat nemcsak a saját munkavállalói számára, hanem a helyi közösségekben is szűrési programokat szervez. Kedvezve azoknak az embereknek, akiknek se ismerete, se pénze, esetleg ideje sincs az egészségügyi szűrésekre. Ez a közegészségügynek jelenleg is óriási segítséget és támogatást jelent. Erről is beszélgetünk vendégeinkkel.
Vendégeink:  Alföldi Mária, a Bayer Hungária Kft. kommunikációs vezetője és Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR igazgatója
Regisztrálni itt lehet: www.csrhungary.eu/download/CRklub_regisztracioslap.doc

P.s : Már nagyon sokan kérdezték, hogy mikor lesz CR Szerda. Most folytatjuk és az érdeklődőket várjuk szeretettel.:-)

Szösszenet a Közös ügyek-közös felelősség CSR Hungary Díj kategóriáról

Ez a kategória a korábbi években Stakeholder megoldások – közös felelősség néven vált a legnépszerűbbé. A fő alapelv továbbra is az, hogy a problémák ostorázása helyett a megoldásokra koncentráljunk az adott problémában (környezeti, társadalmi) érintettekkel! Hal helyett eszközt adjunk!

A cégeknek továbbra sem az a feladata, hogy mások helyett teljes egészében átvállalják a felelősséget, hanem az, hogy a saját felelős tevékenysége mellett kezdeményező szerepet, közös felelősséget vállaljanak a körülöttük lévő természeti és társadalmi környezetért, helyi közösségért. Ez természetesen a kockázat- és hírnév menedzsmentet támogatja.

Jelenleg Magyarországon három nagy társadalmi probléma van, melyek mindegyike forráshiánnyal, strukturális elégtelenséggel és még egyéb problémákkal is küszködik. Többszörösen is terhelt területek az alábbiak: az egészség téma, az oktatás- kultúra, az esélyegyenlőség.
Több kutatási anyagot is átnéztem azzal kapcsolatban, hogy a magyar ember a saját kis világában mennyire érzi fontosnak az egészsége megőrzését. Nem lepődtem meg az eredményen: a magyar egészségtudat prioritás listánk utolsó helyein kullog. S itt az egészségtudaton a megelőzést, az egészséges életmódot, az egészség megőrzését értem. Természetesen befolyásoló tényező, hogy melyik társadalmi csoporthoz tartozom, hogy éppen Budapesten, a nagyvárosban vagy éppen egy kis faluban élek...

Az egészségügy strukturális, finanszírozási problémái közismertek. Többször elmondták már azt is, hogy a prevenció kevesebbe kerül, mint a kezelés. Tény az is, hogy ezen a területen is a szociálisan vagy éppen földrajzi szempontból veszélyeztett csoportoknak különösen nincs lehetősége az egészséges életmódra, mert a modern ismereteknek is híján vannak.

Gondoljunk arra, hogy itt Budapesten és a nagyvárosban , a közismert, nagy cégek esetében is az egészséges életmód sokkal inkább a mindennapok részévé vált mint a kisebb településeken. Ma már nagyon sok vállalat nemcsak a saját munkavállalói számára, hanem a helyi közösségekben is szűrési programokat szervez.
Kedvezve azoknak az embereknek, akiknek se ismerete, se pénze, esetleg ideje sincs az egészégügyi szűrésekre. Ez a közegészségügynek jelenleg is óriási segítséget és támogatást jelent. Ezt lehetne szervezettebben is csinálni.

A CSR Hungary Díjra e kategóriában pályázó vállalatok olyan megvalósult projektekkel pályázhatnak, melyek a legtöbbet tettek az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében helyi, országos, nemzeti szinten.
Pl. a következő területeken: a gyermekek egészsége, az orvosi kutatások támogatása, falvak, kisvárosok egészségügyi prevenciójának, a társadalom kevésbé szerencsés tagjainak az egészségügyi ellátását segítse elő.

Fontos, hogy ezt partnerségi viszonyban tegye a közvetlen közösséggel, a civil szervezetekkel, akár helyi hatósággal, mindenkori kormányzati szervezetekkel stb.Az egészségügyön kívül a másik nagy probléma gócpont az oktatás-kultúra. Egy nemzet kondícióját a szellemi, kulturális szintje is jellemzi. A kiugró tehetségek gondozása mellett a közoktatás színvonala is meghatározó, amely megfelelő etikai, erkölcsi értékrendet is magában rejt.

Mit tükröz ma a fiatalabb generáció értékrendje, mit közvetítenek a médiumok?

többnyire a teljesítmény, tudás nélküli gyors karrier, egzisztencia minden eszközzel és minden áron hatalmas önbizalommal rendelkezve. Ha nem ilyen vagy nem tudsz érvényesülni?!

Sajnos ez a látszat mindenekelőtt nemcsak a Való Világ hőseit jellemzi!

Nem mindegy, hogy milyen vezetőink (szakmailag, emberileg felkészültek-e, itt nemcsak a nyelvtudásra kell gondolni, csupán az, nem elegendő egy szakértőnek és döntéshozónak) lesznek és nem mindegy, hogy milyen állampolgárok fognak élni az országban, mert ez azt is meghatározza, hogy adott társadalmi státuszban hogyan viszonyulok más társadalmi csoporthoz.

E kategória zsüri tagjai a maguk területén már teljesítettek ki az egészségügy, ki a sport, ki az oktatás területén: Győrfi Pál, dr. Patkó Gyula,a Miskolci Egyetem rektora, Szekeres Pál többszörös olimpiai bajnok.

Van aki azt mondja, hogy ha a fejekben rend van, az hoz minden más jót magával. Mi erre törekszünk. És reménykedünk.

Még időben van és pályázhat a CSR Hungary Díjra itt: http://www.csrhungarydij.eu/

Milánó, London, Párizs után most a magyar városok, falvak

Lassan-lassan mindenki visszatér az aranyló nyárból a barna őszbe. Újra itthon a pezsgő városi élet forgatagában. És újra vár ránk a munka dandárja, hisz az ősz a rendezvények szezonja.

Idén folytatjuk a CSR Hungary mellett az Élhetőbb városokért, falvakért Konferenciát is 2011 szeptember 29-én és 30-án a VAM Design Centerben.
Az ötlet egyszerű alapötletből származik: egy cégnek nem mindegy, hogy milyen helyi környezetben folytatja tevékenységét. Infrastruktúra stb. Nem mindegy, hogy hol és hogyan élünk.

Jónéhány évvel ezelőtt Finta Józseffel, a neves építésszel a Duna parti teraszos tervei fölé hajolva álmodoztunk a jövő Budapestjéről ...Bécs egyenrangú vetélytársa lehetne földrajzi adottságai alapján? Reális lehetőség? Egymásba érő mediterrán kávézók, éttermek, nagy zöld felületek, élettől lüktető európai  városok hangulata. Akkoriban erről beszélgettünk. Lehet-e, válhat-e európai léptékű várossá Budapest?! Majd eltelt egy, két év, öt és tíz év. ..

Bár a külföldiek, külföldi diákok mindig dicsérő szavakkal illetik a várost, a budapestieknek nem vált otthonává a főváros. A belváros, fő utcák valaha impozáns épületeinek homlokzatáról régi vakolatdarabok repedeznek. Zöld felület elvétve. A kosz és a szemét inkább jellemzi az egyes utcák állapotát. A különböző kerületek, különböző társadalmi kasztokat is jelképeznek.

 A magyar nagyvárosok és kisvárosok ékszerdobozként forgalmas turisztikai helyek is lehetnének, s a valaha virágzó együttműködési hálózatok (városok és falvak között) - melyek már rég nem működnek-  a helyi vállalkozók egzisztenciáját is biztosítanák.

Az, hogy milyen a hely ahol élünk nemcsak másoktól, hanem tőlünk is függ. 2013-tól drasztikusan csökkenni fognak az önkormányzatok kedvezményes támogatásai. Érdemes lenne a meglévő belső erőforrásokat feltérképezni. Egyfajta megoldás: a magán (szolgáltató és cégek) és helyi közösségek (önkormányzati szféra) közötti együttműködés. A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés erről is szól. S érdemes arról is szót ejteni, hogy a cégek csr tevékenységük során be tudnak kapcsolódni a településfejlesztésbe is.
Mert nem mindegy, hogy hol élünk.

Erről szól az Élhetőbb városok, falvak Konferencia és kísérőrendezvénye a City Expo.
Részletek itt: http://www.fenntarthatokozossegek.eu/

Panem et circem!- amortizálódó csr?

Újságírók sora tette fel nekem azt a kérdést, hogy mi a véleményem arról a jelenségről, hogy napjainkban egymás után alakulnak, születnek az ún. csr díjak.
Kívülállók számára már kaotikus ez a helyzet és nem megerősíti, hanem devalválja a csr értékét.

Nagyon sokszor ez úgy történik, hogy a Szervező megrendeli Tőlünk a csr köteteket, átnézi tüzetesen a CSR Hungary Díjról publikáltakat a szájtunkon és egyéb helyeken. Majd az első, egyetlen jelszó alatt közzéteszi a csr díj pályázatát Ez - mondhatjuk - csr jelenség, még hozzá magyar csr jelenség! Amire nem igazán lehetünk büszkék!
Amíg e magatartásra az üzleti szférában van befogadó készség, addig marad a jelenség.

E folyamat számunkra pedig pozitív, hisz követőink vannak, akiket ugyan nem a téma szeretete vezérel, de hát azt szokták mondani ez van, ezt kell szeretni, mert e helyen élünk.
Az érem másik oldala azonban az, hogy a szakmai tájékozottság és teljesítmény nélkül létrehozott "díjak" amortizálják magát a szakterületet. Ártanak a  csr-nak. Érdemes lenni ezt is végiggondolni! Megerősítik -és jogosan - azokat a szkeptikus újságírókat, akik a csr-t a cégek részéről porhintésnek, kompenzációnak tartják. S ne felejtkezzünk meg azokról a vállalatokról sem akik eddig  arisztokratikusan elzárkózva, de kíváncsian várták és méregették a csr eredményeit, azért hogy megfelelő időben csatlakozzanak a csr-hoz. A "cirkusz" eltávolítja őket a témától.

Mi a jelenség lényege?
Azzal semmilyen probléma nincs ha valaki úgy gondolja, hogy szakmai pozicionálását erősíteni akarja egy hiteles díjjal.
A magyar csr koktél azonban már a díj értelmezésénél néhány esetben furcsa mellékzöngét kap.
Ugyanis Díj címén van aki saját szolgáltatását adja el pénzért. Ez nem csr díj! Ez egyszerűen csak a szolgáltatásom értékesítése. S itt nem a programok támogatóira gondolok.

Mi a csr koktél másik összetevője?
Végy zsűri tagokat!
Vagy olyat aki már máshol szerepel zsűri tagként. A módszer egyszerű: hívd végig más csr díj zsűri tagjait, hogy értékeljék ugyanazokat a kategóriákat, melyeket már más kitalált, csak más címszó alatt.
Vagy a jótékonyságáról, adományozásban ismert celeb legyen bíráló tag, aki értékeli szakmai szempontból a cégek csr teljesítményét. Vagy egyszerűen ismerőseid közül valakit kérj fel zsűri tagként, akinek se a menedzsmenthez, se a csr-hoz bevallottan semmilyen köze sincs. Furcsa egy helyzet nem?

Mi a harmadik összetevője a csr koktélnak?
Megvannak a másolt csr kategóriák, megvannak a zsűri tagok.
Most jön a befejezés! Tálald úgy, hogy ezt a rendkívüli ötletet csak Te és senki más, elsőként, egyedül Magyarországon Te csinálod.

Ahogy a latinok mondták : Panem et circem! Kenyeret és cirkuszt! Tényleg ezt kell csinálni a csr-ból?
Csendesen jegyzem meg, hogy nem.

CSR Hungary Díj helyi problémákra

Amikor 2008-ban elindítottuk a CSR Hungary Díjat, akkor arra gondoltunk, hogy ösztönzőleg hat a vállalkozásokra és áttételesen a társadalomra is egy teljesítmény értékelésen alapuló Díj. Aztán szervezőként azt érzékeltük, hogy a jószándék mellett hirtelen megszaporodtak a karrier vagy egyéb okok miatt alapított csr díjak számai, melyeknek semmi köze sem volt már a csr/cr igazi tartalmához.
Már mindenki értett, tájékozott volt a csr/cr-ban...
Az évek teltek a CSR Hungary Díj maradt, mint egy csodabogár a pusztán, hisz  az emberek elkezdtek hinni abban, hogy tehetséggel és teljesítménnyel meg lehet nyerni a Díjat. Remélem, hogy ebben az évben is nagyon sok pályázónk bizonyítja majd, hogy tehetséggel, lelkesedéssel,egyre több csr/CR szakmai tudással a szűkebb környezet, közösség, és a tágabb közösség a társadalom is csak nyer a csr-ral.
Helyi szinten megtanít minket arra, hogy önálló váljunk, helyi környezeti, társadalmi problémáinkra mi magunk keressünk megoldásokat és ne arra várjunk, hogy majd valaki, valami intézmény megoldja helyettünk a  problémákat. A sikeres modellek remélhetőleg ösztönzőleg hatnak másokra is! Ha ők megtudták csinálni, mi miért ne?!
Tudom akkor amikor egy-egy cég a létfeltételekért küzd, vagy egy-egy ember a létfeltételeiért küzd nem éppen a csr érdekli. De ha azt látja, hogy gyakorlati eredmények születnek a saját életében éppen a csr révén...Jobb életkörülmények, munkahelyi biztonság, egészségesebb környezet. .. Talán ezért is érdemes pályázni pl a Közös ügyek-közös felelősség kategóriában az Egészség, Sokszínűség-esélyegyenlőség és Oktatás-kultúra témákban.
Részletek itt: http://www.csrhungarydij.eu/

Még vagyok..

A kis időre való eltűnésem oka éppen a csr. Sínre tettük a korábbi években elindult csr projektjeinket és az újak pedig a finish szakaszba kerültek, melyekről hamarosan lehet majd olvasni. Igy kicsit sűrűbbé vált az életem... Közben az EMVFE/Első Magyar Vállalati Felelősségvállalás Egyesülettel elindítottuk a csr alapképzését. ugyanis a mindennapokban nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy akire rábízzák a csr-t még az alapfogalmakkal sincs tisztában, s így hoz döntéseket.
Az Egyesület nevében  meghívtuk GRI Jelentés témában Shivani Rajpalt, a GRI tréning részének a vezetőjét, akivel beszélgetve újra szépnek láttuk Budapestet:-:) Bár a milyen olcsó Budapest mondat számunkra, a mi viszonyaink közepette kissé morbidnak tűnt, de egy külföldi szemével nézve lehet, hogy igaz még ez is. Shivani személyében először járt Magyarországon GRI vezető.
Neki köszönhető, hogy a kissé misztifikált GRI Jelentésről "lehullott a lepel". Az alapképzésen résztvevőkhöz egy gyakorlati példán keresztül  a Jelentés elkészítése a "steril" állapotból életközelibbé vált. A folyamat (előkészítés, kapcsolat, meghatározás /témák stb./, monitoring és Jelentés) körforgása még a KKV -ék számára is követhető és érdekes tanulságokkal is járhat.
Az esti vacsoránál arról beszélgettünk, hogy divat Jelentést készíteni, de az igazi funkcióját nem sokan látják, ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi szervezetek nem tájékozottak az országok helyi adottságaival kapcsolatban, nincsenek tisztában egy-egy ország helyi problémáival. Ebben az esetben érdemes nekünk visszajelzéseket adni, kapcsolatokat építeni.Életjelet adni arról, hogy a külföldön kitalált modellekből mi az ami működik és mi az ami nem.

  

Civilek tavasza és egyebek

Civilek tavasza c. rendezvényre a Corvinus Egyetem Aiesec szervezete hívta meg a céges és civilszervezetek döntéshozóit, melyre én is hivatalos voltam előadóként és kerekasztal-beszélgetés résztvevőként. Témám a csr múltja, jelene, jövője Magyarországon volt.
Első blikkre túl általános témának tűnik, de a látszat ne tévesszen meg bennünket!

Egyrészt a fiatalabb generáció nyitottságának és őszinte igyekezetének mindig nagyon örülök, hisz a trendi az, hogy huszonévesen, harmincas éveim elején mindenáron sok pénzt keressek és karriert csináljak mindennemű szakmai és emberi, vagy éppen vezetői tapasztalat nélkül. Mindent, minden áron! A közösség nagyobb része legfeljebb a háttérben berzenkedik... Ennek a következményei is megérnének egy misét.

Másrészt kíváncsi voltam, hogy a jelenlévők hozzáállása 2006-tól (az első CSR Hungary Konferenciát ekkor szerveztük) mennyiben változott.
"Sorstársaim" voltak a Telekom, a Civil Licit, a Bátor Tábor vezetője.
Néhány civil most is kifejezetten azért jött el, mert a nagy cégtől támogatást akart kérni, még ha az aktuális pályázat témájához a szervezet működésnek az égvilágon semmi köze sem volt. Más civilek viszont együttműködő módon mindennapi tapasztalataikat osztották meg velünk csr tekintetében. Sokszor felhívtam a figyelmet arra, hogy nagyon nagy a különbség egyes nem budapesti és budapesti cégek csr-ja között.
A civilszervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy a vidék nagyon sokszor nyitottabb a a csr-ra. Bár ők nem annak nevezik.

S mi lehet a magyar csr múltjában, jelenében, jövőjében az izgalmas?
Egy példa alább, melynek alakulása eldöntheti, hogy a magyar csr-nak mi lesz a sorsa. Celeb vagy hiteles lesz?!
Néhányszor a számháborúhoz hasonlítható a helyzet, amikor csr teljesítmények címén a kis adományok nagy kommunikációs kampányokkal érzékeltetik velünk egyes szervezetek csr akcióit. Reggelente ömlenek a postafiókba az ilyen jellegű sajtóközlemények.
Elgondolkodtató a kettő - a kis összegű adomány nagy kampánnyal- közötti anomália. A csr kommunikációja szükséges, de nem biztos, hogy ilyen formában vagy éppen bulvar szinten.
Valószínű, hogy ennek az az oka, hogy vállalati felelősségről nem képzett, tapasztalt csr/CR vezetők döntenek.
S adott helyzetben érthető, hogy az illető vezető saját szakmájának a a mérési eszközeit használja csr méréséhez is.....

Önkéntességről protokoll nélkül

2011. első CR Szerdájára került sor március 23-án a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara székházában. A Kamara vállalta, hogy ebben az évben együttműködő partnere lesz a rendezvény sorozatnak.

A célunk most is ugyanaz, mint 2007-ben, amikor az első CR Szerdánkat szerveztük:
olyan csr/társadalmi felelősség fórum maradjunk, ahova szívesen látogat el gazdasági döntéshozó, kommunikációs vezető, HR vezető, közintézmény, civilszervezet vezetője, a sajtó képviselője vagy éppen hallgató, oktató, aki nem tudja kifizetni a szakmai konferenciák díjait. Itt viszont mégis csak hozzájut némi aktuális csr információhoz, első kézből.

Ezeket a klubesteket azért szeretem, mert mindig van egy-egy építő gondolat, ami új ötlet adhat nekünk is a továbbhaladáshoz, vagy rádöbbent olyan részletekre is, melyre nem figyeltünk ezidáig.

A most már szinte szellemi műhelyként működő klubest témája az önkéntesség volt.
A témának két apropója is adódott. Egyrészt az önkéntesség nagy publicitást kap, azért mert 2011-et az EU az Önkéntesség Évének nyilvánította, melynek a hátterében egy végiggondolt koncepció áll. Az EU 2020 stratégia alappillére a fenntarthatóság mellett a szolidaritás, melynek egyik megnyilvánulási formája az önkéntesség, ami egyébként a csr-nak is szerves része (belső csr, alkalmazottak,) s a cégeknél a közösségépítés alternatív eszközeként is számon tartják.

A téma másik apropója az, hogy előkészítési fázisban van az önkéntességi törvény módosítása. A társadalmi vitában több vitára okot adó kérdés is van: kötelező jelleg, szakmai háttér, infrastruktúra, járulék-és adó terhek-

Mindezeknek csak töredékére jutott idő a beszélgetés során.

Vendégeink voltak 2010 CSR Hungary díjazottjai:
Kiss Gyöngyvér a Civil Licit Program vezetője,  Rolek Ferenc a Budapest Bank Nyrt. HR vezérigazgató helyettese, és Vécsei Gábor a HaKösz elnöke.

Részletes összefoglaló itt található!

Egy csipetnyi nyugalom, egy csipetnyi művészet

Most nem a szorosabb értelemben vett csr-ról lesz szó, hanem szívem csücskének egy másik szegletéről. A zene mellett rendszeresen járok kiállításokra, nekem ez a pihenés egyik formája.
A minap éppen Béres Klárától és Melindától kaptam egy meghívót Az üstökös csillagot hozott című könyvüknek a bemutatójára.
A csaknem száz évet megélt Búza Barna  - mesébe illő név :-) - szobrászművész kalandos életútját összegző kötetet mutatták be a Klebelsberg Kultúrkúriában.  Mondanom sem kell nem olyan sok az az alkalom, amikor békésen üldögélve pihenek és az élet csöndesebb, de annál inkább fontosabb dolgaira figyelhetek.

A könyvbemutatón a szerzőkkel, a szobrászművész egyetlen unokájával, Réczey Bálinttal és Csillag Péterrel, a Molnár-C. Pál Múzeum vezetőjével Varga Gabriella újságíró beszélgetett. Mindig is lenyűgözött az  amikor valaki magas életkort megélve a történelem különböző korszakait meg-és átélhette: egy évszázadnyi megélt, átélt történelem... A könyv igazi időutazás, mely a szobrászművészt életvidám, optimista embernek mutatja be. Vajh mit szólna a mai Magyarországhoz? A derű és az optimizmus sokunkra ráférne!

Búza Barna unokája, Réczey Bálint nagyapja életszeretetét a következőképpen foglalta össze: 

„Nincs olyan drámai helyzet az életben, amiből talpra ne lehetne állni. Mindenből van kiút.” Ezt örökölte nagyapám a nagyapjától, s ezt adta tovább nekem is. – mondta az unoka.
Az effajta karakánságnak és erőnek ma igazán híján vagyunk!
Ezért érdemes akár lelki erőlevesként is  kézbe venni egy hétvégén a kötetet, majd a szobrászművész Száz év remény c. kiállítását megtekinteni.

A kiállítás helyszíne: Molnár-C. Pál Műterem Múzeum Tavasz-Terme (XI. ker. Budapest, Ménesi út 65.)

P.s Én a kulturális gyökereink tiszteletét is a társadalmi felelősség, csr témaköréhez kapcsolom. Különös tekintettel arra, hogy az új generáció ennek a tiszteletét is megtanulja.

CSR 2.0 fényévekre tőlünk?!

Emailen többen jelezték, hogy kifejezetten örülnek a szakmai blog beindításának, mert így bizonyos dolgok helyre kerülhetnek a magyar csr világában is. Én arra ösztönzöm az olvasóinkat, hogy ne csak emailen kommunikáljanak, hanem legyenek részesei a szakmai eszmecseréknek itt a blogon. Nem szeretnénk teret adni a személyeskedéseknek! A  szakmai eszmecseréknek aktív résztevőjeként nemcsak velem, hanem egymással is lehet kommunikálni a témában! Ez sem lényegtelen momentum!
Sokan kérdezték, hogy akkor most mi is jellemzi ezt a CSR 2.0-át és hogy is van ez amikor itt Magyarországon még lehet, hogy a CSR 1.0 szintjét sem értük el...
Amikor a céges adományok, jótékonysági akciók listáját látom "azonosítva" CSR hírekkel, akkor én is elgondolkodom, hisz 2006 óta a konferenciáinkon és a klubestjeinken mindig azt próbáltuk "sulykolni", hogy a csr-nak egy eleme az adományozás, a jótékonyság DE nem azonos azzal. Hisz ebben az esetben egy dolga van a kommunikációs ügynökségeknek: egyszerűen a régi projekteket CSR címszó alatt futtatom.
És megint csak a top-down kommunikációt használjuk - erről a tavalyi CR Szerda klubestünkön beszéltünk, amikor a csr és politikai kommunikáció párhuzamosságairól cseréltük ki gondolatainkat-, azaz az egyutas kommunikáció útját követjük. Az internet világában a web 1.0 szintet jellemezte ugyanez. Volt egy új kommunikációs csatorna, s rengeteg információt, reklámot "tolt  le" az olvasók felé. Statikus és a régi idők emlékét idézi. A CSR 1.0 szintjére is ez az egyutas kommunikáció jellemző, s e mellett mindenki úgy érzékelte nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is, hogy egy parányi üzleti elit (méret, profit alapján) sajátja ez az új hóbort. A TOP100 néhány cége erőteljesen jelen van csr témában, szinte csak róluk olvashatunk, hallunk.
A CSR 2.0 megpróbál szélesebb kört aktívan bevonni ebbe a "játékba"
Folytatjuk:-)

Mi ez az újabb hóbort? CSR 2.0?!

A legutóbbi bejegyzés még karácsony első napján került fel a blogba , amikor már minden lecsendesedett az ünnepi canosssa járás után, amikor már a kedvenc öblös nagy fotelemben internetes böngészéssel múlathattam az időt.

Nos hát mi is ez a CSR 2.0 ?

Azt szokták mondani, hogy minden új dolognak, változásnak oka, előzménye van.

Az elmúlt években nagyon sokat támadták a cégek csr-ját azért, hogy csupán PR, kommunikáció, ha tetszik a cégek részéről újabb kommunikációs porhintés a külvilág felé, s hogy csupán a jótékonysággal, adakozással azonos a cégek társadalmi felelősségvállalása .

S ebben a játszmában újra csak a nagy pénzekkel rendelkező vállalatok nyerhetnek...
Közben a társadalmi, környezeti problémák sem enyhültek.

Nevezhetjük ezt a CSR 1.0 elavult megközelítésének.

Több külföldi szakértő hangot is adott ennek és már a CSR 2.0-ról, a régi csr revolúciójáról írnak, beszélnek. Sőt a helyzetet ahhoz hasonlítják, amikor az internet egyre gyorsuló világábana web 1.0 -ról a web.2.0-ra váltottunk.

Emlékezzünk, hogy mit is jelentett nekünk a web 2.0? Szociális médiahálózatok megjelenését, a felhasználó által generált tartalmat, nyíét forráskódő megközelítést (google, facebook stb.).

A CSR 2.0 felelős ugyanígy fenntartható üzleti modellt jelez, ami interaktív, érdekelt központú modell, nem 

egy irányú, felülről jövő kommunikációval társul.Ez már az egész társadalomban másfajta szerepet ad a cégeknek.Egyébként bővebb részletek a január végén megjelenő kötetünkben a CSR Hungary Guideline is lesznek.