- a megoldás nem érdekel?!
Sokáig nem írtam a blogomba, mert egyrészt jártuk az országot éppen csr témákban és előkészítettük a Legélhetőbb Magyar Városok Rangsorát (2011. szeptemberi Élhető városok Konferencián jelentettük be) a Szakmai Testülettel és a TÜV Rheinlanddal.. Éppen néhány napja jelent meg a TOP10-es lista. A honlapon, vagy a Facebook-unkon még több olvasható róla. Szempontrendszer, nemzetközi minta, magyar viszonyok, Szakmai Testület tagjai.
Korábban a vidéki falvakban, tanyavilágban járva a gyakorlatban érzékelhettem a mélyszegénység bugyrait, mely egy idő után érzelmileg és szellemileg is tompává teszi az embert. S ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Rangsor csak az első lépés legyen ahhoz, hogy segíteni tudjunk ezeknek az embereknek. És országos szinten elindítsuk az eddig szinte csak tudományos szinten (települések esetében) jelenlévő gyakorlati fenntartható fejlődést.
A Rangsorra visszatérve. Mindannyian tudtuk, hogy Magyarországon érzelmeket fog kiváltani és a sztereotípiák háttér ismeret és tájékozottság nélkül működni fognak. Nem szólva néhány érdekcsoportról sem. Az érzelmek a tetőfokára hágtak, hogy ki melyik várost tartja élhetőnek, vagy éppen adott személy melyik várost szeretné első helyen látni. Sokszor mindenféle indoklás nélkül, a csak választ használva.
Közben a bulváros megközelítésben kiderült, hogy nem ismerjük a magyar városokat, nem tudjuk ki mit csinál, csak kritizálunk. Néhányszor az volt az érzésünk, hogy a magyar városok nem rendelkeznek értékekkel, holott első lépésben illene megismerni és tisztelni egymást. Bár az online kommunikációban e téren nagyon nagyok a hiányosságok. Manipulációra, feszültség teremtésre kítűnő eszközök, s az alanyok nem veszik észre, hogy ez történik....
A várt reakciók igazolták, hogy a Rangsor kommunikációja folyamán érdemes a magyar városokat "megismertetni" nemcsak egymással, hanem a média képviselőivel is.
Azonban fejlődni, stratégiát alkotni egy városban, egy településen csak érzelmekből nem lehet!
Számoltunk rá és célunk is volt, hogy a fenntarthatóság/élhetőség gyakorlati részére irányítsuk a figyelmet. Igy ösztönözve a helyi döntéshozókat cselekvésre, melynek végül egy nyertese lehet, a városban lakó.
A Rangsor indikátor rendszere mankókat ad ahhoz, hogy fenntarthatóság kérdéskörben mire kellene koncentrálni nemcsak a nagyobb, hanem a kisebb településeknek is.
Első körben a 10 000 lélekszám fölötti városokat rangsoroltuk egyrészt a KSH adatok alapján (természetesen itt a szakértők arányokat , egyebeket is ellenőriztek), másrészt az egymáshoz való viszonyt is vizsgálva és a helyi szintet is ellenőrizve. Úgy ahogy ezt akár Európában, akár Kanadában is teszik..
A szempontrendszerben harmonizáltuk a helyi adottságokat, a nemzetközi városaudit rendszerben elvártakkal. Az idei első helyezett Szolnok rendszer igazolási folyamaton vett részt. Ez helyszíni, gyakorlati ellenőrzést jelent.
Hamarosan letölthető lesz az a pdf, melyben röviden összefoglaljuk, hogy mit kell tudni az indikátorokról, milyen folytatása lesz a Rangsornak:-)))
És remélem, hogy a továbbiakban a sárban való dagonyázás helyett éppen a megoldásokra lehet majd koncentrálni. Erre ösztönöz a Rangsor.
Egy fotó fentebb Szolnokról!
