Tiszta kapitalizmus? Csak a nagyok játszmája?

Davosban, 2005-től kezdve teszik közé a világ 100 legnagyobb vállalatának a Global 100-as listáját.

A márciusban megjelenő CSR Hungary Guideline kiadványunkban részletesen is szó lesz majd a különböző Fenntarthatósági indexek, rangsorok módszertanáról.

A sajtóban rendszeresen megkérdeznek arról, hogy ez az emberarcú kapitalizmus nem képmutatás, álszent magatartás-e, gyakorlati szempontból mire jó a csr. Hisz nemzetközi és hazai szinten is a szakmai rész mellett, olyan emberek, vezetők tűnnek fel szószólóként, akiknek ehhez az értékrendhez semmi közük sincs. Aktuális egyéni sikerük és szereplési vágyuk mellett semmi sem indokolja, hogy fenntarthatóságról és felelősségről beszéljenek és ezt a témát képviseljék.
Külföldön is időről időre felröppen a hír, hogy elismert márka szakértők időleges trendnek tartják a csr és fenntarthatóság favorizálását.

Aztán amikor egy-egy botrány vagy éppen recessziós időszak okait kutatják szakértők és elemzők, akkor az előzmények között a csr és fenntarthatóság szabályozásának, deklarált kereteinek a hiánya lelhető fel.

E fenti rövid kitérő után vissza az eredeti témához. Mire jó egy fenntarthatósági index, akár a Global100-as lista is? Az emberi gyarlóságokat és érdekeket is lehántva.
A Global100-as lista a világ 100 legnagyobb vállalatát veszi górcső alá a fenntarthatóság indikátorai alapján.  A "tiszta"? kapitalizmus jegyében. (Jobbat ezidáig még nem találtak ki helyette.) A szakmai értékelés és a nyilvánosság egy jó kontroll a legnagyobb vállalatok számára. Legalább egy előre v. visszatartó:-)  erő.

Bár mint látszik ez is a nagyok játszmája az esetleges reputációval és piaci következményekkel együtt. Érdekesség, ha valaki csr területén végigböngészi a nemzetközi szervezetek taglistáját, akkor azt látja, hogy főként nagy nemzetközi cégek találhatóak ezeken a listákon és ez többnyire természetesen magas tagdíjakkal  párosul. Egy-két üdítő kivételtől eltekintve.

A 2013-as Global100-as listán szerepel többek között a Magyarországon is ismert

Schneider Electric SA
Intel Corp
Adidas AG
Atlas Copco
Cisco Systems
Alcatel Lucent
Siemens AG
Daimler AG
Telenor ASA
Henkel
Electrolux
Coloplast
AstraZeneca
Danone
Unilever
SAP
Nestle

Sok vita van a háttérben arról, hogy ezek a cégek csak az anyaország területén kerültek fenntarthatósági szempontból górcső alá, azonban Közép-Európa, Ázsia, fejlődő országokban működő képviseleteik nem.
Több fenntarthatósági index esetében is felvetődött ez a vélemény.